Visszérműtét a vasútban, Fürdő vérrákkal a flebológus véleménye szerint


Összesen fő A hiányzó fő az úgynevezett törzshöz tartozik.

Ők 1,3 kilométerrel odébb, egy másik kapun közelítik meg elegáns, ligetes környezetbe telepített irodaépületüket. Azok azonban, akik a kokszolókapun át járnak, mintha stigmát viselnének, a kátrányszag lemoshatatlan bélyegét. Nem is kell feltétlenül melósnak lenni hozzá: elég csak ott ülni valamelyik üzemirodán, s amikor hazamegy, pénztárcája, notesze, óraszíja, frizurája egyszer csak ontani kezdi a szagot.

Ül az egyik titkárnő az írógépe előtt, és mesél: – Ott vagyok Pesten a nagy Skála-csemegében, nézegetem a mélyhűtött árut, mellettem pakolásznak a kis diákeladók, az visszér, lymphostasis hirtelen odaszól a másiknak: te! Ez visszérműtét a vasútban hűtőpult leégett!

Azt se tudtam, hova tűnjek, mert hát persze hogy nem égett ott semmi, legföljebb az arcom a szégyentől.

népi gyógyszer a varikozus kenőcsről

Nagyjából ezekért a dolgokért telepítették a kokszolót kapustul-mindenestül a gyár legtávolabbi végébe. Nyugodt és békés hely, csak a szállítószalagok nyikorognak, időnként vagonok zuhognak, de még a por sem akkora, amekkorával a széntől púpos esőcsatornák riogatnak. Kulcsot azonban fölösleges volna a szárító vasláncokkal teleaggatott, kísérteties csarnokában keresni: ha mégis ott volna, már vastagon belepte a galambguanó.

Maga a szénelőkészítő erődrendszerre emlékeztet: kisebb-nagyobb tégla- és betontornyaiban kifüstölhetetlen emberek ülnek.

Itt alig van fluktuáció. Az üzemvezető előjegyzési naplójában nevek, címek sorakoznak oldalakon át, ki mindenki áll ugrásra készen, ha esetleg felszabadul egy visszérműtét a vasútban. Elöl-hátul nyitott, hatalmas vasbetondobozaik a két legfényesebb sínpár fölött terpeszkednek a as szénpályaudvar legvégében.

Görgős hangárajtajaik mint nagy, leszakadt redőnykeretek dőlnek a falnak: itt egyfolytában jönnek a szenesvagonok, az ajtószárnyakat már évek óta nem húzta be senki. Szürkésfekete vitorlavásznuk csíkokra hasadt, vasszerelvényeiken vastagon ül a rozsda. A vagonbuktatón elvileg nyolc ember dolgozik.

A gyakorlatban jó, ha megvan a létszám fele. Először is, műszakonként van egy buktatógépész, ami kiemelt beosztásnak számít.

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA október 30., péntek. Tartalomjegyzék

A buktatógépészek kicsit fenn is hordják az orrukat, pedig hát nem is olyan nagy tudomány az övék; ha a szabadságukon-szabadnapjukon valamelyik vagonbeállító a helyükre áll, az a műszakonkénti ezervalahány tonna szén ugyanúgy lemegy a buktató torkán, mint amikor ők, a kinevezettek húzkodják ott fönn az üvegkalickában a karokat.

Másodszor, a vasútüzem küld egy sarust, mert a vagonok szétválasztásához igazi vasutas kell: a kapcsolótagokkal való gyürkőzést nem lehet vasutassapka nélkül elsajátítani. A szénelőkészítő a minél tökéletesebb összhang végett áttért a vasútüzem tizenkét órás munkarendjére: essenek egybe a műszakváltások, ne legyen fennakadás!

A szénelőkészítősök szeretik ezt a ritkább bejárást igénylő vasutas műszakrendet, de a vasutasokat már nem: szó, ami szó, ahogy leülnek a sínre, a visszérműtét a vasútban piszkálják, sárga zászlójuk kampós nyelével a fejüket vakarják, nincs is mit szeretni rajtuk. Harmadsorban vannak a vagonbeállítók, papír szerint hatan. Ők aztán végképp mindenki kapcája: ha valahol valamit lapátolni kell, rögtön értük küldenek. A szénelőkészítőben a lapát a legfontosabb munkaeszköz.

Ásni is azzal ásnak. Most éppen árkot a villanyszerelők kábeleinek.

Fürdő vérrákkal a flebológus véleménye szerint

Nehogy már lebassz! A vagonbeállítók hárman vannak. Alacsony, maszatos arcú, dülledt szemű fiúk. Egyikük valamivel nyúlánkabb, bár ő se magas, inkább csak sovány. Nem is a testalkatával különül el a társaitól, hanem azzal, hogy hobbija van: ő gyűjti pléhdobozba a kábelfektetés közben kiásott gilisztákat. A bukósok kezdő fizetése 26 ezer forint bruttó, ekkora pénz mellett nemigen lehet kiülni horgászni a Duna-partra. Igaz, a csalisbödön, amit a kezében tart, nem vall profi felszerelésre: csupán egy rozsdás konzervdoboz.

A bukó környéke üres konzervdobozokkal van tele. A szállítószalagok fölött guberáló elektromágneses hernyótalp unottan hajítja maga mögé, amit talál – mindig ugyanaz a menü: májkrém, vagdalt hús, szardínia. Ritkán főtt étel is akad: lecsó, szárazbab, lencse. Egy ekkora árkot se tudnak kiásni?! Hát állj oda a kapuhoz, amikor este bebiciklizik a sok nép: akinek nem ég a lámpája, az tuti, hogy villanyszerelő! A buktató legénységének savanyú a szőlő, egyikőjüknek sincs szakmája.

Навигация по записям

Még azt is lehetne visszérműtét a vasútban róluk: kisiklott emberek, ha lett volna valaha is pálya a lábuk alatt. A csapatból, amelyik most épp befejezi az árokásást, és indul vissza a vagonbuktatóra, egy 29 éves, kerek képű, visszérműtét a vasútban fiatalember a rangidős.

Tősgyökeres nagyvenyimi, a szülei kipufogódobokat gyártottak a helybeli téesz melléküzemében, ma már rokkantnyugdíjasok. A lányuk a szociális otthonban dolgozik, a fiuk géplakatosnak készült, de aztán az iskolát félbehagyva beállt inkább a szülei mellé a kipufogódob-gyártásba.

A es "fenyőfabálig" nem is látott túl Nagyvenyimen, hanem akkor megismerkedett egy baracsi lánnyal – két év múlva feleségül vette. A fiatalasszony szalagkezelő volt itt a szénelőkészítőben. Két évébe telt, mire kiharcolta, hogy a férje is vasműs, szénelőkészítős lehessen.

A köpcös vagonbeállító a csörlőfülkéhez lép, babrál a karokon, és a buktatóvágányon álló szerelvény lassan meglódul. A legelső szeneskocsi rágurul a bukóra, a csörlőmotor még egyszer felvonít, aztán elhallgat. A kezelő egy fadarabot dug sebtében a következő vagon kereke alá, recsegés-ropogás kezdődik.

A csörlőfülke mellett már vagy két tucat ilyen elkínzott fadarab hever, leginkább aligátor szájából kihúzkodott evezőmaradványoknak látszanak. Szirénahang vijjog, odabenn a buktató házában a platóra rögzített vagon lassan az oldalára dől, ömlik a mélybe az apró szemcséjű szén. A rangidős vagonbeállító az ajtóban áll, és nézi.

Visszérműtét lézerrel metszés nélkül

Társai négyméteres piszkavasakkal a kezükben a túloldalról figyelnek, nincs-e dugulás. Ha van, nekik kell rámenni a bunkerra, fellazítani az anyagot. Addig csak innen, a partoldalról döfködik. Ők még alig egy éve vannak itt a bukón. A venyimi fiú három és fél éve. Ez ezer forint pluszt jelent a többiek huszonhatezeréhez képest. Nem sok, de legalább biztos pénz. És ennyit kézhez is kap a folyamatos műszak pótlékjával együtt.

Ha ragaszkodott volna a venyimi kipufogódobokhoz, nemhogy ennyije nem volna, de még munkája sem. Így viszont már saját házuk van: vasműs házaspárnak szívesebben ad kölcsön az OTP is, a rokonság is.

Gyorskeresés - DOZA KFT.

Második gyerekük már az önállóságba született, sőt azt is megengedhették maguknak, hogy visszérműtét a vasútban asszonyka gyesre menjen. Féltik nagyon a picit. Az első gyerekük másfél évet élt. Csendes, szomorkás ember ez a nagyvenyimi.